Kis alkotmány kis koncepciója
A 120 paragrafusból álló jelenleginél jóval rövidebbnek ígérkező új alkotmány bővítené az államfő parlamentfeloszlatási jogát, miközben kétségessé válna az Alkotmánybíróság joga a törvénymegsemmisítésre.
A 120 paragrafusból álló jelenleginél jóval rövidebbnek ígérkező új alkotmány bővítené az államfő parlamentfeloszlatási jogát, miközben kétségessé válna az Alkotmánybíróság joga a törvénymegsemmisítésre.
Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?
A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.
Miközben Schmitt Pál köztársasági elnök az alkotmányba foglalná, hogy az állam köteles gondoskodni a magyar nyelv megóvásáról és ápolásáról, az általa jegyzett javaslatcsomag hemzseg a helyesírási hibáktól - írja pénteki cikkében a Hírszerző.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint önellentmondás kerül a jogrendszerbe, és sérül a jogbiztonság akkor, ha a kormány mégis átvisz egy, korábban az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített törvényt, azután, hogy a kérdés vizsgálatának lehetőségét elvette a testülettől.
Hétfőn a Parlamentben ülésezett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága. A képviselők szakmányban szavaztak különböző törvényjavaslatokról, illetve a hozzájuk érkezett módosító indítványokról. A bizottság fideszes elnökét, Balsai Istvánt és egyik szocialista tagját, Lamperth Mónikát kérdeztük.
A Magyar Hírlap szerdai számában megjelent interjúban a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője vázolta a köztársasági elnök alkotmányos javaslatait.
Az LMP szerint a Fidesz "meghekkeli" a jogállamot, a Jobbik szerint az "orbáni forradalom jakobinus szakaszába érkezett".
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke szerencsésebbnek tartaná, ha az alkotmányt nem csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntésével lehetne módosítani.
A tervezet több újdonságot is tartalmaz, ha valóban ennek szellemében készül el az új alaptörvény, akkor két jövendölést biztosan nem teljesít majd be. Egyrészt azokét, akik szerint az Orbán Viktorra szabott félelnöki rendszer véget vet a magyar parlamentarizmusnak, másrészt pedig azokét, akik radikálisan új alkotmányt kívántak, olyat, amelyben a mostaniból szinte semmi sem marad.
Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint számos ponton van részleges vagy teljes hasonlóság a sztálini és a jelenlegi alkotmány között.
Ópusztaszeren, az első magyar országgyűlés helyszínén írhatják alá jövőre az új alaptörvényt - derült ki Semjén Zsolt (KDNP) és Magyar Anna (Fidesz) egyik, 2011.évi költségvetéshez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatának indoklásából.
A Duna Charta a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozásokat szorgalmaz az új alkotmányban; egyebek mellett azt javasolják, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a vállalkozás joga és hogy a gazdasági verseny szabadsága nem sértheti az egészséges környezethez való jogot - közölte a szervezet.
A Jobbik a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájában, mert szerintük a kétharmados többség lesöpri az ellenzéki javaslatokat.
Kállai Ernő szerint ha leértékelődik, vagy megszűnik a kisebbségi ombudsman intézménye, azzal az Országgyűlés "nemzetpolitikai öngólt rúg".
Nemcsak szimbolikus céllal és a legitimitás megteremtése miatt lenne szükség az új alkotmányra, hanem azért is, mert itt az ideje, hogy levonjuk az elmúlt 20 év tapasztalatait - mondta Salamon László, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen szerdán.
Szijjártó Péter szerint most azok kiabálnak a leghangosabban, akik megengedhetetlen módon "saját, illetve holdudvaruk pénzét" védik.
Kedden kezdődik a parlamenti vitája annak a három alkotmánymódosító javaslatnak, amelyet a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be, miután az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Várhatóan kedden dönt a Ház az úgynevezett médiaalkotmányról, ezen a héten dönthet a parlament a kolontári iszapkatasztrófa körülményeit vizsgáló eseti bizottság felállításáról is.
A Jobbik továbbra is részt vesz az új alaptörvény előkészítésének folyamatában. Szerintük a kormánypártok méltatlanok arra, hogy egyedül alkotmányozzanak.